Januártól megváltoznak a KATA adónem szabályai. Részletesen beszámolunk az újdonságokról és arról, érdemes-e továbbra is ezt az adózási formát választani. Ez a cikk a Pesti Ügyvéd szaklapban jelent meg, ezért szakértőnk külön kitér az ügyvédi irodák adózására.

A „kata” adónemnek már a bevezetésekor is érzékeny pontja volt, hogy a lehetséges adóalanyok köre miatt erős csábítást jelentett a megbízás mögé bújtatott munkaviszonyban való, mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára igen kifizetődő alkalmazásra. Emiatt 2017. óta folyamatos volt a várakozás, hogy mikor indul el a „kata” adóalanyok intenzív ellenőrzése. Ehelyett érkezett a Kata tv. 2020. július 14-én, a Költségvetési törvényben (2020. évi LXXVI. törvény) elfogadott módosítása.

Így tehát a júliusban kihirdetett jogszabálymódosítás 2021. január 1-én hatályba lép, amely a következő jelentősebb, a teljesség igénye nélkül számba vett változásokat hozza a „kata” szerint adózó tagtársak működésében.

Bevétel juttatása kapcsolt félnek

Ha a kifizető és a kisadózó vállalkozás kapcsolt félnek minősülnek, és a kifizető bármilyen mértékű bevételt juttat a kisadózónak, akkor a kifizető a juttatáson felül a juttatás 40%-nak megfelelő adót köteles fizetni. A kapcsolt fél fogalmát a Kata tv. hivatkozása által a Tao tv. (1996. évi LXXXI. törvény) határozza meg. Tekintve, hogy az ügyvédi iroda is „belföldi illetőségű adózónak” minősül a Tao tv.-ben, így előállhat az a helyzet, amikor az ügyvédi iroda és egy, például az ügyvezetés egyezőségére tekintettel vele kapcsolt félnek minősülő gazdasági társaság bevételt juttat a kisadózó ügyvédi irodának. Ez esetben a bevételt juttató kifizetőnek 40% adót kell fizetnie. Ha a kifizető külföldi vállalkozás, akkor a 40% adót a kisadózó fizeti.

3 millió forintot meghaladó bevétel százalékos adója

Ha ugyanazon kifizető az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó bevételt juttat a kisadózónak, akkor a kifizető a 3 millió forintot meghaladó bevételrészre 40% adót fizet. A kettős adóztatás elkerülése céljából ezt az adót nem kell megfizetnie annak a kifizetőnek, aki a kapcsolt vállalkozási viszonyra tekintettel a 40% adót egyébként megfizeti. Kiemelendő, hogy költségvetési szerv által juttatott bevételre nem vonatkozik ez az adófizetési kötelezettség. Az adót az értékhatár átlépését követő hónapban kell először megfizetni. Ha a kifizető külföldi vállalkozás, akkor a 40% adót itt is a kisadózó fizeti.

A fenti két bekezdésre azonosan vonatkozó „jó hír”, hogy az az összeg, amely után valamely kifizető megfizette a 40%-os adót, az nem számít bele a kisadózó által fizetendő százalékos adó 12 millió forintos értékhatárába. Szintén kiemelendő, hogy a természetes személy ügyféltől származó bevétel nem esik a százalékos adóval terhelt körbe.

Az adott működési sajátosságoktól függően, de érdemes lehet megfontolni (alapos számításokat követően) a kisvállalati adó („kiva”) választását.

Változások az adatszolgáltatásban

Jövőre a kisadózónak nemcsak arról a kifizetőről kell adatot szolgáltatnia február 25-ig benyújtandó adatszolgáltatási nyilatkozatban, vagy bevallásban, amely a részére 1 millió forintot meghaladó bevételt juttatott az adóévben, hanem külön arról a kifizetőről is, amely 3 millió forintot meghaladó bevételt juttatott a számára és ezért adófizetési kötelezettsége merült fel. Továbbra is hatályban marad a Kata tv. azon rendelkezése, hogy a kisadózó részére a tárgyévben 1 millió forintot meghaladó bevételt juttató kifizetőnek a tárgyévet követő március 31-ig szintén adatot kell szolgáltatnia a kisadózónak juttatott bevételről. Ennek kiegészítéseként, az a kifizető, aki a kisadózónak juttatott bevétel miatt 40%-os adó megfizetésére köteles, az közvetlenül a kisadózót tájékoztatni arról, hogy mekkora adóalapot (juttatást) tüntet fel a bevallásában, amely után meg fizette a 40%-os adót. Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy ez az az összeg, amelyet a kisadózó a február 25-ig elkészítendő bevallásában nem köteles figyelembe venni a százalékos adó értékhatárának a számításakor. Fontos új szabály, hogy a kisadózó januártól köteles az üzleti partnerével kötött szerződésben (és nem csak a számlán) nyilatkozni kisadózói minőségéről. Erre azért van szükség, hogy az üzleti partner a szerződés megkötésekor tisztában legyen a kisadózónak juttatott bevétel miatt őt esetlegesen terhelő adófizetési kötelezettséggel.

A fentiek áttekintése után felmerül a kérdés, hogy van-e jobb adózási forma a „katá”-nál, vagy mindezen változásokkal együtt a „kata” még mindig egy nagyon előnyös adózási forma maradt. Álláspontom szerint a 3 millió forintot meghaladó bevétel után fizetendő 40%-os adó jelentősen befolyásolja majd a piaci versenyt. Tekintve, hogy ezt az adót nem a kisadózónak kell megfizetni, hanem üzleti partnerének, a kisadózónál nem többletköltséget eredményez a módosítás, hanem a piaci verseny torzulását fogja okozni. Az adott működési sajátosságoktól függően, de érdemes lehet megfontolni (alapos számításokat követően) a kisvállalati adó („kiva”) választását. „Kivát” csak ügyvédi irodák választhatják, egyéni ügyvédek nem. Azonban akár egyszemélyes iroda estén is jó választás lehet a vállalkozói személyi jövedelemadóval összehasonlítva, ha a „kata” szerinti adózásról le kell mondania a kisadózónak a piaci versenyt torzító hatások kiküszöbölése érdekében.

Dr. Kovács Zsófi LL.M.
adójogi szakjogász,
SynthesisAudit

A cikk a Pesti Ügyvéd szakmai lap 2020. decemberi számában jelent meg.